Posts

Image
  A magyarság eredete - mítosz és valóság Magyar genetika Ahhoz, hogy laikusként megértsük a népességgenetikát, első lépésben két dolgot kell tennünk. Az első dolog az, hogy leválasztjuk a mitológiát a történelemről , hiszen a mitológia egy irodalmi műfaj, de nem tudomány, és nem történetírás. Sokan hisznek például a hun-magyar rokonságban, akkor is, ha mi az európai nagyrasszhoz tartozunk, a hunok pedig a mongoloid nagyrasszhoz tartoztak. Természetesen minden ember rokon - genetikailag az egyes nagyrasszok közötti genetikai különbség végtelenül kicsi: legfeljebb 0,17% lehet. Tehát, a hunok is távoli rokonaink voltak – mint minden emberi populáció is az, mint például az eszkimók – de semmiképpen nem voltak őseink. Őseinket sokkal közelebb kell keresnünk, hiszen a mai magyar népesség genetikailag megkülönböztethetetlen a környező országok népességeitől. A második dolog pedig az, hogy ne keverjük a nemzet, nép, nyelvek és genetika fogalmát. Ez a laikus másik gyakori tévedése. Eur
Image
Trianon – valóban nemzeti és valóban tragédia? Valóban Magyarországot csonkította meg Trianon? Biztos, hogy tisztában vagyunk a magyar történelemmel? A Trianonhoz vezető első világháború előtti és alatti államforma királyság volt, az ország neve Magyar Királyság. Nem nemzetállam volt, hanem soknemzetiségű birodalom. A Magyar Korona Országaihoz nemcsak Magyarország tartozott, hanem Szlavónia, Horvátország, Dalmácia, Fiume, Erdély, Partium, Bosznia. A magyar címerben szintén megtalálhatjuk a társországok címereit: A Magyar Királyság középcímere 1890-ben: 1890 után jelenik meg benne Fiume címere is: Középen, felül látható Magyarország címere, körülötte a társországok címerei: A sokszor látott autómatricák „Nagy-Magyarország” térképe: Félrevezető, mert hiszen nem Magyarországot ábrázolja, hanem a Magyar Korona Országait . „Nagy-Magyarország” elnevezése történelmileg nem létezett, csak az 1920-as években született meg ez a név, nagyon félrevezetően
II. József és az EU "ELVETÉLT REFORMOK Mohácstól Trianonig hosszú évszázadok tévedésekkel, hibákkal, bűnökkel teli, keserves útja vezetett. A XVIII. században volt egy ígéretes reformkísérlet. II József megpróbálta kiemelni évszázados elmaradottságból ezt a vármegyéibe és latin nyelvébe süppedt, archaikus Magyarországot. Nem sikerült. Miért? Mert a reformok sértették Magyarország, értsd: a nemesi nemzet kiváltságait. És a német nyelv bevezetése jó ürügy volt a reformok ellen lázadni. Nem ám a magyar, hanem a latin nyelv védelmében. Népünk legalább megtanult volna még egy nyelvet. Urainknak s latin nyelv kellett. Hogy miért? Ki tud erre értelmes választ adni? Azt mondták, hagyomány, szerzett jog. Őseink, meg a magyar kard. Hogy ennek mi köze ahhoz, hogy latinul, vagy németül beszélünk-e, az a sötétben maradt. Mint - tisztelet a kivételnek - többé-kevésbé az egész magyar nemesség. És a nép? Az meg kit érdekel? A birtokosságot biztosan nem. Sem a katolikus egyházat, sem a földesurak